Agrometeorológia
Ejh, ha én garázs lehetnék Nálatok!
Remélem, hamarosan a boltokban is megjelenik a káki! :-)
Remélem, hamarosan a boltokban is megjelenik a káki! :-)
Magyar gyümölcs. Nekem ez jobban ízlik mint a füge. Készítettem róla egy képet a graupelzápor vadászat közben. Link
Vannak szilvafajták melyek hajlamosak a szakaszos termésre, fõleg a régi fajták, pl. veresszilva. Egy- két évig ágszaggató mennyiség, másik évben semmi, tehát nem kell ehhez kártevõ, egyszerüen kipiheni a fa az elõtte lévõ évet. Pl. barackfélék is hajlamosak lennének erre, ezért ritkitjuk a termést még kis zöld állapotban.
Szinte máris magaménak érzem a kiló szilvádat. 
Tavaly szinte egy szem sem volt a fákon, azelõtt rogyásig tele mind. Az általad említett fenevadak kétéves ciklusa szépen nyomon követhetõ nálunk.
A gõztisztítót csempén próbáltam, fákon még nem...
Tavaly szinte egy szem sem volt a fákon, azelõtt rogyásig tele mind. Az általad említett fenevadak kétéves ciklusa szépen nyomon követhetõ nálunk.
A gõztisztítót csempén próbáltam, fákon még nem...
A permetszergyártó cégeknek mindenesetre nagyon jók ezek a kényes fajták!
Nekünk van birskörténk, a naspolya vadalanya, (kihajott tõbõl, így a bokor egyik fele naspolya, másik fele birskörte) elég mostoha körülmények között van jelenleg, és szép nagy termések szoktak lenni rajta.. Nem tudom, mi okozhatja nálatok a terméshullást.. 
Az almával kapcsolatban csatlakozom Nolihoz, a régi-régebbi fajták ellenállóbbak voltak. Az újakat csak permetezés mellett érdemes termeszteni. Sajnos kényesek.
Az almával kapcsolatban csatlakozom Nolihoz, a régi-régebbi fajták ellenállóbbak voltak. Az újakat csak permetezés mellett érdemes termeszteni. Sajnos kényesek.
És mi van, ha megkóstolod, ízlik, és amikor legközelebb elmész mellette az ütletben, akkor eszedbe jut, és megint megkóstolod?
A kivi sem volt egy idõben ismert nálunk, meg a banán sem, most mégis az egyik legtöbbet fogyasztott gyümölcs.
Emlékszem, régebben a régi Jugoszláviába jártunk át, akkor tudtunk ott banánt venni, szenzációszámba ment.
Most meg zölden, éretlenül dobálják utánunk.
Amikor még nem volt Magyarországon kivi és banán, senkinek nem volt rá szüksége, mert nem tudtak róla, hogy kéne, hogy legyen rá szüksége.
És így van ez sokmindennel.
Rengeteg parlagon heverõ, dzsungeles domb van Magyarországon, kihasználatlanul, gazdasági haszon nélkül.
Túlmisztifikálva egyáltalán nincs a dolog, de ha lenne már az országban egy csomó többhektáros kivi vagy kákiültetvény, biztos adna 1-2 embernek megélhetést.
Ha az 1980-as évek elején sikerült volna a szakemberek által vezetett kivihonosítási kísérlet (szakmai tudás és hozzá nem értés miatt nem sikerült), akkor ma már ugyanúgy termeszthetnénk, mint az olaszok.
Mindkettõ, a fügével együtt mindhárom biogyümölcs, tilos õket permetezni. Ezt sem elhanyagolható szempont.
Szóval van benne ráció szerintem is, legalábbis több elõnye van, mint hátránya, az biztos.
A globális felmelegedés biztosan szóba kerül, bár majd próbálok tenni ellene, hogy ne kerüljön. Persze az nem fog eszébe jutni az "átlagembernek", ahogy Noli írja, hogy többszáz éve létezõ gyümölcs Magyarországon.
A kivi sem volt egy idõben ismert nálunk, meg a banán sem, most mégis az egyik legtöbbet fogyasztott gyümölcs.
Emlékszem, régebben a régi Jugoszláviába jártunk át, akkor tudtunk ott banánt venni, szenzációszámba ment.
Most meg zölden, éretlenül dobálják utánunk.
Amikor még nem volt Magyarországon kivi és banán, senkinek nem volt rá szüksége, mert nem tudtak róla, hogy kéne, hogy legyen rá szüksége.
És így van ez sokmindennel.
Rengeteg parlagon heverõ, dzsungeles domb van Magyarországon, kihasználatlanul, gazdasági haszon nélkül.
Túlmisztifikálva egyáltalán nincs a dolog, de ha lenne már az országban egy csomó többhektáros kivi vagy kákiültetvény, biztos adna 1-2 embernek megélhetést.
Ha az 1980-as évek elején sikerült volna a szakemberek által vezetett kivihonosítási kísérlet (szakmai tudás és hozzá nem értés miatt nem sikerült), akkor ma már ugyanúgy termeszthetnénk, mint az olaszok.
Mindkettõ, a fügével együtt mindhárom biogyümölcs, tilos õket permetezni. Ezt sem elhanyagolható szempont.
Szóval van benne ráció szerintem is, legalábbis több elõnye van, mint hátránya, az biztos.
A globális felmelegedés biztosan szóba kerül, bár majd próbálok tenni ellene, hogy ne kerüljön. Persze az nem fog eszébe jutni az "átlagembernek", ahogy Noli írja, hogy többszáz éve létezõ gyümölcs Magyarországon.
A régi almafajták sok szempontból szerencsésebbek, mint az eu-szabványra kitalált újak... Vannak fajtamentõ programok, talán marad is valami a régi almákból (nagy kedvencem a húsvéti rozmaring).
Pont most olvastam a História legutóbbi számában, ami számomra újdonság volt, hogy régen nem a ház mellé ültettek elsõsorban gyümölcsfát a jobbágyok, hanem erdei tisztásokra, egy-egy fát, aminek aztán tényleg csak a gyümölcsét kellett leszedni õsszel. Egy-egy jobbágynak volt több tucat gyümölcsfája is az uradalmi erdõkben. Ez leginkább egy dolgot jelez kiválóan: monokultúra-ellenes termesztési mód, amivel elkerülhetõ egy csomó betegség, kártevõ!
Pont most olvastam a História legutóbbi számában, ami számomra újdonság volt, hogy régen nem a ház mellé ültettek elsõsorban gyümölcsfát a jobbágyok, hanem erdei tisztásokra, egy-egy fát, aminek aztán tényleg csak a gyümölcsét kellett leszedni õsszel. Egy-egy jobbágynak volt több tucat gyümölcsfája is az uradalmi erdõkben. Ez leginkább egy dolgot jelez kiválóan: monokultúra-ellenes termesztési mód, amivel elkerülhetõ egy csomó betegség, kártevõ!
A terebess elsõsorban ázsiai dolgokkal foglalkozik, s a japán, koreai fajták gyümölcse sokkal csersavasabb a nálunk lévõ nemesebb, magnélküli fajtáknál. Amellett, hogy egy virginiai, japán vagy koreai káki esetében tényleg igaz a hóban lévõ gyümi (már a látványa is csodás), a mieink ilyenkor jobban érzik magukat már leszedve :-))) Pont errõl szól a gyümölcsnemesítés.
Többszáz - ha a rómaiakat esetlegesség okán nem számítjuk - éve termelnek itthon fügét, a török kortól biztosan. Persze, nem õshonos, de nem az a búza meg a szõlõ meg a barack sem...Ha nem lenne rá kereslet, nem volna a tecsóban kapható.
De ez a legkevesebb. A káki és kivi esetében bizony jelentõs szállítási megtakarítást érhetne el a világ, ha nem az óceán túlfelérõl (vagy mondjuk Izraelbõl, Spanyol- és Olaszországból) cipelnék ide. A kivi igazán népszerû gyümölcs, ami nem baj, mert finom és magas a c-vitamin tartalma. A káki kiváló "ellenszere" a sok petyhüdt izomzatú szorulásosnak, akikkel teli van az ország és potenciálisan ki vannak téve a vastagbélrák veszélyének, hála az ócska minõségû gyorsélelmiszereknek és az ücsörgõ életmódnak. Óriási lehetõsgék vannak ezekben a gyümölcsökben szerintem!
A struccos analógiád annyiban sántít, hogy míg a stucccsibét bizony fûteni kell, mert nem bírja a hideget, a nevezett gyümölcsök nem olyasmik, amiket fûtéssel termelünk.
De ez a legkevesebb. A káki és kivi esetében bizony jelentõs szállítási megtakarítást érhetne el a világ, ha nem az óceán túlfelérõl (vagy mondjuk Izraelbõl, Spanyol- és Olaszországból) cipelnék ide. A kivi igazán népszerû gyümölcs, ami nem baj, mert finom és magas a c-vitamin tartalma. A káki kiváló "ellenszere" a sok petyhüdt izomzatú szorulásosnak, akikkel teli van az ország és potenciálisan ki vannak téve a vastagbélrák veszélyének, hála az ócska minõségû gyorsélelmiszereknek és az ücsörgõ életmódnak. Óriási lehetõsgék vannak ezekben a gyümölcsökben szerintem!
A struccos analógiád annyiban sántít, hogy míg a stucccsibét bizony fûteni kell, mert nem bírja a hideget, a nevezett gyümölcsök nem olyasmik, amiket fûtéssel termelünk.
A letenyei szõlõhegyen ezt a kiváló fekvésû dombtetõt fenyõvel ültették be Link Link Link
A terület 260 méteren van, a 140 méteres sík felett, 120 méteres fagylefolyás, délkeleti oldal, klímabomba.
Jól látni a 3. képen, hogy a bal felsõ sarokban az épület elõtt egy sárgálló fügebokor van, elfagyva még sosem láttuk Link
A 4. képen a füge felett elnézve látszanak a fenyõcsemeték Link
Egy kiváló fekvésû dombtetõ nem éppen tökéletes kihasználása egy fenyõültetvény. Persze nem is pont fügét kellene odaültetni, csak a fügével lehet példázni, hogy valóban jó fekvésrõl van szó.
Olaszországban az ilyet valószínû büntetnék!
Múltkor Franciaországból kaptam fügelekvárt, most Egyiptomból Link Link
Jó kis gyûjteményem lesz lassan
A terület 260 méteren van, a 140 méteres sík felett, 120 méteres fagylefolyás, délkeleti oldal, klímabomba.
Jól látni a 3. képen, hogy a bal felsõ sarokban az épület elõtt egy sárgálló fügebokor van, elfagyva még sosem láttuk Link
A 4. képen a füge felett elnézve látszanak a fenyõcsemeték Link
Egy kiváló fekvésû dombtetõ nem éppen tökéletes kihasználása egy fenyõültetvény. Persze nem is pont fügét kellene odaültetni, csak a fügével lehet példázni, hogy valóban jó fekvésrõl van szó.
Olaszországban az ilyet valószínû büntetnék!
Múltkor Franciaországból kaptam fügelekvárt, most Egyiptomból Link Link
Jó kis gyûjteményem lesz lassan
Szívesen!
Van rá egy kiló szilvám, hogy jövõre meg alig lesz szilva
Van egy szilvamoly nevû dög, ami két éves ciklusa miatt két évente kinyírja a szilvatermést.
Egyébként ha tényleg vegyszerellenes vagy, akkor a kivi erre tökéletes. Meg a gõztisztító
Van rá egy kiló szilvám, hogy jövõre meg alig lesz szilva
Van egy szilvamoly nevû dög, ami két éves ciklusa miatt két évente kinyírja a szilvatermést.
Egyébként ha tényleg vegyszerellenes vagy, akkor a kivi erre tökéletes. Meg a gõztisztító
Köszönöm a tanácsot Neked és Talacinak is.
Nagyrészt öreg, több évtizedes gyümölcsfáink vannak (alma, szilva), amelyek sose láttak permetszert, mégis hibátlan gyümölcsöket képesek nevelni. (Idén hatalmas mennyiségû szilva termett, szinte minden szem kukacmentes volt, nem gyõztem aszalni..) A baj az új ültetésûekkel van: 3 éves Jonagored fácska - terem, de mire megérik a gyümölcse, a belseje már barna. (Tudom, permetezés-hiány a kellõ idõben..)
Talán szerencsésebb volna a magamfajta vegyszer-ellenes embernek tényleg kivivel próbálkoznia.
Nagyrészt öreg, több évtizedes gyümölcsfáink vannak (alma, szilva), amelyek sose láttak permetszert, mégis hibátlan gyümölcsöket képesek nevelni. (Idén hatalmas mennyiségû szilva termett, szinte minden szem kukacmentes volt, nem gyõztem aszalni..) A baj az új ültetésûekkel van: 3 éves Jonagored fácska - terem, de mire megérik a gyümölcse, a belseje már barna. (Tudom, permetezés-hiány a kellõ idõben..)
Talán szerencsésebb volna a magamfajta vegyszer-ellenes embernek tényleg kivivel próbálkoznia.
Szerintem pont az a baj, hogy nem permeteztek semmit, semmivel. A birs valóban nem igényel sok permetezést, de virágzáskor feltétlenül meg kell permetezni monilia elleni permetszerrel, mert hajlamos a monilia fertõzésre. A fertözés miatt a virág ha meg is termékenyül, nem képes a gyümölcsöt nevelni, hanem leesik. Én sem vagyok híve a permetezésnek, de be kell látni, hogy permetezés nélkül nem lehet gyümölcsöt termelni. Kivéve a kivit. Többek között ezért is próbálkozom vele.
Közben Floo megelõzött. Tudtommal nem rovarkártevõ okozza a hullást.
Közben Floo megelõzött. Tudtommal nem rovarkártevõ okozza a hullást.
A birskörte nagyon érzékeny a moníliára, ezért ez szokott lenni vele a gond.
De hogy a 2-3 centis gyümölcsök miért potyognak le, azt nem tudom!
Ismerek több fát is a környéken, mind roskadásig van.
Talán valami rovar?
Próbáljátok meg virágzás közben jövõre monília ellen permetezni Chorussal, majd amikor a kis gyümölcsök megjelennek, valami rovarölõvel.
Más ötletem nincs elsõre, megkérdek pár embert, akinek van, hátha van ötlete.
De hogy a 2-3 centis gyümölcsök miért potyognak le, azt nem tudom!
Ismerek több fát is a környéken, mind roskadásig van.
Talán valami rovar?
Próbáljátok meg virágzás közben jövõre monília ellen permetezni Chorussal, majd amikor a kis gyümölcsök megjelennek, valami rovarölõvel.
Más ötletem nincs elsõre, megkérdek pár embert, akinek van, hátha van ötlete.
A cikkhez annyit:
"Fiatal példányait célszerû védeni az erõsebb fagyoktól - késõbb már minden hideget kibír."
Az utolsó gondolat nem igaz!
Ahogy Kess is írja, vannak fagytûrõbb fajták, vannak méretben, állagban és ízben is különbözõek.
A Costata valóban akár -20 fok alatti hõmérsékletet is kibír, viszont ami nekem van az udvarban, az pl. -19 fok körül már nem szeret lenni, és a másik fajtáim, a Tipo és a Sharon is -19-20 fokon már fagykárt szenved.
Tehát helytelen, amit írtak.
"Termései októbertõl decemberig érnek és a kisebb fagyokat károsodás nélkül átvészelik." Link
A Kess által említett Costata gyümölcsét 3-4 évvel ezelõtt volt szerencsém -3 fokos fagy után megkóstolni, és teljesen tönkrement a gyümölcse, gumis lett a fagytól és íztelen.
Ebben az esetben ez sem igaz, a Starkl újságban is láttam fényképet, hogy a narancssárga gyümölcsök kint vannak a hóban, és milyen szép látvány, persze szép, csak tönkremennek a gyümölcsök.
Lehet, hogy van olyan fajtája, aminek a gyümölcse fagyra érzéketlen, de a Costata biztosan nem.
Most idén kipróbálom a Rojo Brillante fajtájával és a Tipoval is, mi lesz fagy esetén a gyümölccsel.
"Fiatal példányait célszerû védeni az erõsebb fagyoktól - késõbb már minden hideget kibír."
Az utolsó gondolat nem igaz!
Ahogy Kess is írja, vannak fagytûrõbb fajták, vannak méretben, állagban és ízben is különbözõek.
A Costata valóban akár -20 fok alatti hõmérsékletet is kibír, viszont ami nekem van az udvarban, az pl. -19 fok körül már nem szeret lenni, és a másik fajtáim, a Tipo és a Sharon is -19-20 fokon már fagykárt szenved.
Tehát helytelen, amit írtak.
"Termései októbertõl decemberig érnek és a kisebb fagyokat károsodás nélkül átvészelik." Link
A Kess által említett Costata gyümölcsét 3-4 évvel ezelõtt volt szerencsém -3 fokos fagy után megkóstolni, és teljesen tönkrement a gyümölcse, gumis lett a fagytól és íztelen.
Ebben az esetben ez sem igaz, a Starkl újságban is láttam fényképet, hogy a narancssárga gyümölcsök kint vannak a hóban, és milyen szép látvány, persze szép, csak tönkremennek a gyümölcsök.
Lehet, hogy van olyan fajtája, aminek a gyümölcse fagyra érzéketlen, de a Costata biztosan nem.
Most idén kipróbálom a Rojo Brillante fajtájával és a Tipoval is, mi lesz fagy esetén a gyümölccsel.
Szeretném, ha birskörtével kapcsolatban írnál nekem valami kézzelfogható, hasznos tanácsot. 8 éve ültettünk egy birskörte fát, tavaly volt rajta egyetlen darab termés, se elõtte, se idén.. Rendesen virágzik minden tavasszal, majd a piciny gyümölcsök 2-3 cm-es korukban lepotyognak. Mit lehet tenni a termés megtartásáért? (Nem permetezünk semmit, semmivel.)
A kákiban rengeteg csersav van, amiatt fanyar, amikor elkezd lebomlani, akkor édesedik meg. Ha viszont megédesedik, akkor nagyon finom, édes, rendkívül tápláló gyümölcs, mint ahogy Noli írta.
Utóérlelni kell hûvös, nem száraz helyen, utána lesz édes.
Ha eleged van a fügébõl, írj másik gyümölcsrõl, és akkor nem csak füge lesz a téma, arról hadd ne tehessek, hogy én írok sokat, más meg hallgat.
Utóérlelni kell hûvös, nem száraz helyen, utána lesz édes.
Ha eleged van a fügébõl, írj másik gyümölcsrõl, és akkor nem csak füge lesz a téma, arról hadd ne tehessek, hogy én írok sokat, más meg hallgat.
Amennyiben itthon van egyáltalán szükséglet a fügére. Mondjuk ahogy az átlagembert ismerem, majd jól leszûrik belõle, hogy biztos azért terem meg a füge, mert globális felmelegedés van
Én pl. nem is vágyom a fügére, egyszer megkóstolnám, mert azt vallom, egyszer mindent ki kell próbálni, de ennyi. Az energiamegtakarítást így kijelenteni szerintem kicsit elhamarkodott, ennyi erõvel a strucctenyésztés is energiamegtakarítás
Amit Floo csinál, az nagyon jó lehet majd, de azért ne misztifikáljuk túl
Én pl. nem is vágyom a fügére, egyszer megkóstolnám, mert azt vallom, egyszer mindent ki kell próbálni, de ennyi. Az energiamegtakarítást így kijelenteni szerintem kicsit elhamarkodott, ennyi erõvel a strucctenyésztés is energiamegtakarítás
Amit Floo csinál, az nagyon jó lehet majd, de azért ne misztifikáljuk túl
Melyik a legjobb birsfajta termõképesség, és a birs aromássága tekintetében? Van errõl tapasztalatod? De még mennyire hogy van a fügén túl is élet
Nem egészen tiszta, hogy mit szeretnél. OK, Floo evangelizál a fügével, de szerintem egy cseppet se baj, mert az emberek 99%-a még most is csak az aszalt rettenetet ismeri, holott frissen teljesen OK a gyümölcs. Igazából lehetne almáról is beszélgetni, de sokkal kevéssé lenne izgalmas azt olvasni, hogy kinél mekkora pettyek vannak a starkingja bõrén. Ráadásnak, mivel a délszaki növények termeszthetõek itthon is, ezzel energiát (szállítás!!!) takarítunk meg, szerintem igenis fontos és hasznos, amit Floo csinál.
Köszönöm Noli a kimerítõ linket.
Kess: igen átugrom én is, és elnézést, ha nyers voltam, mint egy sárga káki-szilva.
Kess: igen átugrom én is, és elnézést, ha nyers voltam, mint egy sárga káki-szilva.
Ezen belül is vannak jobb fagytûrõk, az úgynevezett "costata" fajta valószínûleg a legideálisabb a kevésbé jó körülmények között tengõdõknek.
Szerk: ez nem a te írásodra akart válasz lenni, csak úgy mellékesen jegyeztem meg.
Vikarel! Köszönöm a képeket!
Szerk: ez nem a te írásodra akart válasz lenni, csak úgy mellékesen jegyeztem meg.
Vikarel! Köszönöm a képeket!
Én itt csak ritkán szólalok meg, remélem, nem veszed rossz néven, ha most erre én reagálok.
A topikok egyszerûen arról szólnak -a megengedett keretein belül- amirõl az odaírók csak szeretnék.
Engem pl. abszolút nem érdekel a zeller, de ha arról írnának naphosszat, az sem zavarna, egyszerûen átugranám. És nem kerülne nagy energiámba, szerintem mindenki képes rá...
Ja igen, én biztosan fogok még fügérõl írni, amikor éppen ahhoz lesz kedvem, úgyhogy kitartást!
"Kákim" is van, mely az elmúlt tél akadályait jól viselte, remélem, jövõre már meg is kóstolhatom.
A topikok egyszerûen arról szólnak -a megengedett keretein belül- amirõl az odaírók csak szeretnék.
Engem pl. abszolút nem érdekel a zeller, de ha arról írnának naphosszat, az sem zavarna, egyszerûen átugranám. És nem kerülne nagy energiámba, szerintem mindenki képes rá...
Ja igen, én biztosan fogok még fügérõl írni, amikor éppen ahhoz lesz kedvem, úgyhogy kitartást!
"Kákim" is van, mely az elmúlt tél akadályait jól viselte, remélem, jövõre már meg is kóstolhatom.
Az íze olyasmi, mintha kajszit datolyával házasítanál. Nem olyan geil, mint a datolya, de a kajszinál zamatosabb sokkal. Ha látsz boltban, s veszel, mindenképp várd meg, míg puha lesz, mert akkor érett, egyébként éretlenül csersavas és összehúzza a szádat, úgy nem lesz élmény. Az érése során a csersav lebomlik. Itt egy csomó jót írnak róla:
Link
Link
Egyáltalán nem citrus. Az ébenfa rokona. :-)
De mennyire finom már! Lassan lesz a boltban is, már nagyon várom!
De mennyire finom már! Lassan lesz a boltban is, már nagyon várom!
Gondolom a káki olyan citrus csoporthoz tartózó gyümölcs, tán nem a K.nápolyi birs alma kitagadott gyermeke?
Ahogy láttam a kétheti fényképet, még érik,a fán van.
A birs már lepotyogott szept. 20-tól.
Ahogy láttam a kétheti fényképet, még érik,a fán van.
A birs már lepotyogott szept. 20-tól.
Mikor múlik el a füge-szezon? Már erjed az agyam. Vannak más gyümölcsök is az országban, bármi, csak füge ne... 
Esetleg milyen az a káki? Olyan tán mint a kopasz-õszibarack?
Ez jól becsapott. Kívülrõl szép színes héjjú, de belül meg íztelen, vízízû, sõt kesernyés..
Esetleg milyen az a káki? Olyan tán mint a kopasz-õszibarack?
Ez jól becsapott. Kívülrõl szép színes héjjú, de belül meg íztelen, vízízû, sõt kesernyés..
Persze, egy próbát megér.
Füred dologra visszatérve: Füreden, most megnéztem GE-n, ahol szokott rendszeresen lenni füge, az nyílt kertvárosi rész, 130 méteres tszf magasság. Veszprémben, ahol rendszeresen elfagy, az 275 méteres tszf, belvárosközeli rész. Mivel mindkét bokor elõtt elmentem naponta, s mivel már gyerekként is imádtam a fügét, figyeltem is mindig, hogy van-e ehetõ rajtuk. A veszprémin összesen talán kétszer tudtam szedni, a füredin meg évente kétszer.
Amíg a Veszprémbe a Bakonyból lecsordogáló hideg meghatározó, a fennsík déli szélénél (a Nosztori felé) vált át a klíma, s Csopak is már sokkal jobb, mint Veszprém, Füred meg még egy lapáttal rátesz. Füred és a Déli-Bakony közt ott vannak a Balaton-felvidék dombjai, amik a lecsorgó hideget lefékezik - így pl. Nagyvázsony s környéke még bõven kap belõle, de Balatonszõlõs már jóval kevesebbet, Füredre meg kb. elfogy az ereje.
A Veszprém-Füred különbség úgy néz ki, hogy a zirci kolléganõk nagykabátban, sállal-sapkával 20 centis hóból jönnek melózni, a füredi kolléganõ egy szál széldzsekiben esernyõvel, se sál, se sapka nálunk meg mondjuk legjobb esetben havas esõ van. Balaton és a Bakony közt ilyenkor egy égövnyi külöbség simán van. Az említett helyzet nem záporos volt, hanem egyszerûen a felhõ széle rendszeresen a fennsík szélénél van, általában idefenn ledobálja a csapit (esõnél is, ha itt esik, nem garantált, hogy Füreden is esik). A záporos helyzeteket viszont a Balaton-felvidék viszi, gyengébb feltételekkel inkább ott alakul ki, mint náluk.
Füred dologra visszatérve: Füreden, most megnéztem GE-n, ahol szokott rendszeresen lenni füge, az nyílt kertvárosi rész, 130 méteres tszf magasság. Veszprémben, ahol rendszeresen elfagy, az 275 méteres tszf, belvárosközeli rész. Mivel mindkét bokor elõtt elmentem naponta, s mivel már gyerekként is imádtam a fügét, figyeltem is mindig, hogy van-e ehetõ rajtuk. A veszprémin összesen talán kétszer tudtam szedni, a füredin meg évente kétszer.
Amíg a Veszprémbe a Bakonyból lecsordogáló hideg meghatározó, a fennsík déli szélénél (a Nosztori felé) vált át a klíma, s Csopak is már sokkal jobb, mint Veszprém, Füred meg még egy lapáttal rátesz. Füred és a Déli-Bakony közt ott vannak a Balaton-felvidék dombjai, amik a lecsorgó hideget lefékezik - így pl. Nagyvázsony s környéke még bõven kap belõle, de Balatonszõlõs már jóval kevesebbet, Füredre meg kb. elfogy az ereje.
A Veszprém-Füred különbség úgy néz ki, hogy a zirci kolléganõk nagykabátban, sállal-sapkával 20 centis hóból jönnek melózni, a füredi kolléganõ egy szál széldzsekiben esernyõvel, se sál, se sapka nálunk meg mondjuk legjobb esetben havas esõ van. Balaton és a Bakony közt ilyenkor egy égövnyi külöbség simán van. Az említett helyzet nem záporos volt, hanem egyszerûen a felhõ széle rendszeresen a fennsík szélénél van, általában idefenn ledobálja a csapit (esõnél is, ha itt esik, nem garantált, hogy Füreden is esik). A záporos helyzeteket viszont a Balaton-felvidék viszi, gyengébb feltételekkel inkább ott alakul ki, mint náluk.
Hát én az illúzióját is elkerülöm. Mé' nem jó a sima krumpli???
Gyerekkoromban, amíg muszáj volt, mert különben megvertek, addig összesen ettem meg annyi húst kb., mint ma egy átlagember 2 hónap alatt. Amint lehetõségem nyílt rá, hogy ne más döntse el, mit eszem és mit nem, azonnal "letettem" a húst, olyan szinten utáltam világ életemben. Megfõzök bármit, az uram szerint igen jól is csinálom, de megenni soha. Inkább egy darab fakéreg.
Gyerekkoromban, amíg muszáj volt, mert különben megvertek, addig összesen ettem meg annyi húst kb., mint ma egy átlagember 2 hónap alatt. Amint lehetõségem nyílt rá, hogy ne más döntse el, mit eszem és mit nem, azonnal "letettem" a húst, olyan szinten utáltam világ életemben. Megfõzök bármit, az uram szerint igen jól is csinálom, de megenni soha. Inkább egy darab fakéreg.
Ajjaj, az a -19,2 az csúnya, ott már a fal mellett is fagyogat a füge.
Így a házatok körül lehet, nem épp optimális.
Olaszfaluban is vannak 40-50 méteres szintkülönbségek, ahogy nézem.
Utca házszámot mondj lécci, pirivben is jó.
Így a házatok körül lehet, nem épp optimális.
Olaszfaluban is vannak 40-50 méteres szintkülönbségek, ahogy nézem.
Utca házszámot mondj lécci, pirivben is jó.
Az ujjas óriás sajna nagyon gyenge fajta, és mivel ez terjedt el az országban jobban, így születtek a tévhitek, hogy a füge nem mindig érik be és csak jobb õszön érleli be termését!
Innen jött, hogy Pécsen és a Balaton-felvidéken bezzeg beérik, mert ott jobb a klíma, pedig nem, arrafelé jobb fajták vannak elterjedve.
Ez azért van, mert fagyérzékenyebb, sokáig tart a vegetációja, nem érnek be a vesszõi rendesen, elfagy, és a fagyás után nem érik be a vesszõje, hanem óriásit nõ, az megint nem érik be, megint elfagy. Kell neki 1-2 enyhe tél, hogy fel tudjon cseperedni.
Viszont elõnye, hogy elsõtermése óriási méretû, nagyon látványos, a második pedig mégjobb, mert kisebb, vastag héjú és elképesztõen zamatos, édes.
A gyöngyösit jégfügének nézem, nagyon jó fagytûrõ (többek között azért is, mert korábban befejezi a vegetációját, rövidebbet nõ, kevesebb másodtermést hoz, van ideje jobban beérni a vesszõknek, ezért nem annyira fagyérzékeny.
A fagyérzékenységi különbség viccesnek tûnhet, hogy csak 1 fok, vagy 1,5 fok, de a mi klímánkon ez döntõ, ugyanis a közepes-jobb fekvésekben pont a -15-16 fok az, amit éveken át nem lép át a hõmérséklet.
A gyöngyösi gyümölcsérõl van képed?
Innen jött, hogy Pécsen és a Balaton-felvidéken bezzeg beérik, mert ott jobb a klíma, pedig nem, arrafelé jobb fajták vannak elterjedve.
Ez azért van, mert fagyérzékenyebb, sokáig tart a vegetációja, nem érnek be a vesszõi rendesen, elfagy, és a fagyás után nem érik be a vesszõje, hanem óriásit nõ, az megint nem érik be, megint elfagy. Kell neki 1-2 enyhe tél, hogy fel tudjon cseperedni.
Viszont elõnye, hogy elsõtermése óriási méretû, nagyon látványos, a második pedig mégjobb, mert kisebb, vastag héjú és elképesztõen zamatos, édes.
A gyöngyösit jégfügének nézem, nagyon jó fagytûrõ (többek között azért is, mert korábban befejezi a vegetációját, rövidebbet nõ, kevesebb másodtermést hoz, van ideje jobban beérni a vesszõknek, ezért nem annyira fagyérzékeny.
A fagyérzékenységi különbség viccesnek tûnhet, hogy csak 1 fok, vagy 1,5 fok, de a mi klímánkon ez döntõ, ugyanis a közepes-jobb fekvésekben pont a -15-16 fok az, amit éveken át nem lép át a hõmérséklet.
A gyöngyösi gyümölcsérõl van képed?
Persze, tudom, minden térségnek vannak sajátosságai, de az, hogy Füreden süt a nap és Veszprémben esik a hó, az valószínû hózáporos idõben van, és a Füred és Veszprém közti több mint 100 méteres tszf. magasság különbség is sokat számít ilyenkor.
De az idõjárást nem szabad összekeverni a klímával.
Becsehely alsóbb fekvései (170 méter) és a csillagda (310 méter) között is annyi különbség van, mint Füred és Veszprém között, Becsehely alsóbb részein esik az esõ, a csillagdánál meg havazik.
De Füreden az idén láttam elfagyott fügét, és biztos vagyok benne, hogy van Veszprémnek olyan része, ahol ép a füge.
Az ujjas óriás pl., ami Vikarel elsõ két képén van, nagyon béna fajta, ha az van Veszprémben, akkor nem jó indikátor.
A Bakony biztos nem a legjobb fekvés egy fügének, de szerintem mûködhet.
Majd meglássuk, Zafir fügéje lesz a próbababa
Reméljük nem jön be a meteorológusok jóslása, miszerint az évezred tele várható!
De az idõjárást nem szabad összekeverni a klímával.
Becsehely alsóbb fekvései (170 méter) és a csillagda (310 méter) között is annyi különbség van, mint Füred és Veszprém között, Becsehely alsóbb részein esik az esõ, a csillagdánál meg havazik.
De Füreden az idén láttam elfagyott fügét, és biztos vagyok benne, hogy van Veszprémnek olyan része, ahol ép a füge.
Az ujjas óriás pl., ami Vikarel elsõ két képén van, nagyon béna fajta, ha az van Veszprémben, akkor nem jó indikátor.
A Bakony biztos nem a legjobb fekvés egy fügének, de szerintem mûködhet.
Majd meglássuk, Zafir fügéje lesz a próbababa
Reméljük nem jön be a meteorológusok jóslása, miszerint az évezred tele várható!
Mindenkinek köszönöm a fügetermesztéssel kapcsolatos válaszait,és észrevételeit!Gondolkodom a dolgon.
Floo: A leghidegebb reggel nálam nem 2009. december 21-én, hanem 2010. január 27-ére virradóan volt (-19.2°C-kal) Ezen a hõmérsékleten bõven elfagyott volna a fügemüge.
Floo: A leghidegebb reggel nálam nem 2009. december 21-én, hanem 2010. január 27-ére virradóan volt (-19.2°C-kal) Ezen a hõmérsékleten bõven elfagyott volna a fügemüge.
Ha lehullottak a gyöngyösi levelei, szerezz róla pár ágat.
Ilyen -23 fokok mellett csodákra persze nem igazán lehet számítani, de ha elfagyás után hamarább érik, már akkor is megérte.
Arról a példányról nincsen képed, amelyikrõl ezeket Link szedted?
Ilyen -23 fokok mellett csodákra persze nem igazán lehet számítani, de ha elfagyás után hamarább érik, már akkor is megérte.
Arról a példányról nincsen képed, amelyikrõl ezeket Link szedted?
Szia! Köszi a választ! Valamire ilyesmire számítottam, ugyan teljesen tövig nem fagyott vissza a takarás miatt, (idén megpróbálom lehajlítani), de szépen visszafagyott a -23°C miatt (egyes takaratlan szõlõk tövig visszafagytak). Már nyáron kezdetem sejteni, hogy nem a legjobb fajta, mert elég késõn jelentek meg a másodtermések, elsõ termés ugye nem is volt rajta.
Ígértem fotót még a tavaszon a gyöngyösirõl, a héten járok majd arra, ha lesz még rajta akkor hozom majd a képeket.
Ígértem fotót még a tavaszon a gyöngyösirõl, a héten járok majd arra, ha lesz még rajta akkor hozom majd a képeket.
Szia! Úgy látom, a te példányod az egyik - itt a topikban - hagyományos magyar fajtaként emlegetett, úgynevezett "ujjas" füge.
Se nem jó fagytûrõ, se nem korai. Fõleg, ha tövig fagy, mert ilyenkor, az eleve jól megkésett kihajtás után elsõsorban a növekedésre koncentrál és nem a másodtermés beérlelésére. (Ami nálad beérett az már másodtermés, mivel az elsõ termések a nem elfagyott, tavalyi ágakon nõttek volna,(még a nyáron)).
A gyöngyösi nem csak jobb helyen van, de még szívósabb fajta is.
Se nem jó fagytûrõ, se nem korai. Fõleg, ha tövig fagy, mert ilyenkor, az eleve jól megkésett kihajtás után elsõsorban a növekedésre koncentrál és nem a másodtermés beérlelésére. (Ami nálad beérett az már másodtermés, mivel az elsõ termések a nem elfagyott, tavalyi ágakon nõttek volna,(még a nyáron)).
A gyöngyösi nem csak jobb helyen van, de még szívósabb fajta is.
A Bakonynak mezoklímája van, amin belül pedig különbözõ mikroklímájú hegyek, völgyek, gerincek stb. Floo tési összehasonlítása jó, de Olaszfalu esetében nem mérvadó, mert ti nem az örökké szeles fennsíkon vagytok, hanem jóval tagoltabb (ezáltal sokkal változatosabb mikroklímájú) domborzati fekvésben.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat